vízilóügyi államtitkár

21st May 2013

Photoset reblogged from manhattan-alsó egyesült galambjai front with 7 notes

minarik:

“Tüzet és átkot lihegtem mindenre, ami zsidó”

Fenti mondat a Terror Háza nyilastermében olvasható, és Kun Andrástól származik. 1945 szeptemberében akasztották fel, éppen 65 éve. 

Sajnos piszkosul kevés információ található a nyilasterror eme démoni figurájáról, apró infomorzsákból kell összeállítani a képet.

Pár rövid írás:

Wikipédia - “Az ő szervezésével egy védett házból elraboltak mintegy 500 ellenállót és a Dunába lőtték őket, egy másik alkalommal az ő parancsára emberei betörtek egy szanatóriumba, ahol állítólag 100 zsidót lőttek agyon.” - sehol máshol nem olvastam arról az 500 ellenállóról, akiket kivégeztek volna Kunék. Ráadásul utána azt írják ÁLLÍTÓLAG. Persze nem kilóra mérik az ilyesmit, Kun tényleg gyilkos volt, de azért ez így kicsit béna.

Metapédia - “A Metapédia vállaltan nemzeti érzelmű (elsősorban a magyar, de bármilyen más, hazán és népen alapuló, azaz talaj és honképes nemzet érdekeit képviselve), elektronikus lexikon a kultúra, művészetek, tudományok, filozófia és politika témakörökben.” - ennek megfelelően itt mentegetni próbálják Kunt. Mindenesetre idézik a páter naplóját, a Hungarizmus szócikknél, amiből kiderül, hogyan uralkodhattak ilyen állapotok a fővárosban, illetve hogyan lett belőle tömeggyilkos:

“Eleinte meg sem mertem nézni a kínzásokat, majd bekiváncsiskodtam a ’Védelem és Megtorlás’ szobájába, majd előcsúszott az első pofon, a második, míg végre a lejtőre lépve nem volt többé megállás… Bukásom leginkább akkor kezdődött, amikor az összes katonai és nyilas vezetőrétegek elhagyták a főváros területét és így fej nélkül maradva, fejetlenség lett úrrá felettünk. Ekkor szabadultak fel, szabad gyeplőszárra eresztve, a szunnyadó legvadabb indulatok, melyek alvófélben mindnyájunknak közös hagyatékai, éppúgy, mint a betegségek, melyekre való hajlamosságunk alapcsírái mindenkiben kivétel nélkül megvannak, csak alkalom kell rá, hogy a csírák életerőre kapjanak, míg végre dühöngő és romboló formát öltsenek. Azzal a különbséggel, hogy míg ezekre általában van orvosság, legalább is megpróbálkoznak rá gyógyírt szerezni, a mi nagy betegségünkre már nem volt orvosság, mert eltávoztak az orvosok, a fejesek, akik durva kelevényeinket kioltották volna, akik irányváltoztatásra bírtak volna bennünket.”

A nevéhez köthető leghírhedtebb eset a Maros utcai vérengzés volt:

“December 28-án a Bethlen téri kórházat nyilasok és SS-katonák támadták meg, az ott lévőket kifosztották, bántalmazták. Két tucat férfit elhurcoltak és meggyilkoltak. Hasonló támadás érte a budai oldalon a Maros és Városmajor utcai zsidó kórházakat. Ezek szintén a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álltak, ám ez nem tartotta vissza a garázdálkodó nyilasokat. Ezekben a mészárlásban részt vett Kun András, egykori minorita szerzetes, aki a pesti kegyetlenkedéseknek is rettegett figurája volt. “Kun páter” papi öltözetben, fegyverrel a kezében “Krisztus szent nevében” vezényelt tüzet a zsidókra. 1945. január 12-én megközelítőleg száz orvost, beteget, ápolónőt gyilkoltak meg a Maros utcában. Január 14-én a városmajori kórházra támadtak és körülbelül százötven embert öltek meg.” (www.holokausztmagyarorszagon.hu)

A Maros utcai kórház ma:

Video az áldozatok exhumálásáról

“Ék Sándor az exhumálást úgy fényképeztette a Mafirt fotóriportereivel (1945 áprilisában), hogy az összefogdosott XII. kerületi nyilasokkal végignézette a holttestek azonosítását. A tömegsírok feltárásáról filmfelvétel és több száz fotó tanúskodik. A megölt áldozatokra ma emléktábla figyelmeztet az épületben. A házban orvosi rendelő működik.” (www.nol.hu - a cikkben részletesen írnak a vérengzésekről)

Érdekes módon Kun nem látható a felvételen.

Egy visszaemlékezés:

“Fraknói Rezsőt a menetben egyedüli férfiként korbáccsal verték azok a nyilasok, akik állítólag az egyik budai nyilasházba - valószínűbb azonban, hogy a Dunapartra   - kísérték asszonyokkal és gyerekekkel együtt. “Utolért minket egy autó és egyszerre csak megfordítottak minket.” Rendőrök léptek közbe. “Egy rendőr odasúgta, hogy visszamegyünk.” A nyilasok között ott volt a később háborús bűnösként felakasztott, szadista kiugrott minorita szerzetes, Kun András - a hírhedt Kun páter - is, ”egy pap, aki revolverrel és szíjjal járt és azzal gyanúsított, hogy pokolgépet rejtettünk el.”[20] Nem kétséges, mi lett volna a több tucat zsidó sorsa, a haláltól mentették meg őket a budapesti rendőrök.” (www.degob.hu)

Egy video is van róla itt. Kiszáll egy kocsiból és parancsokat osztogat a nyilastestvéreknek.

(A propagandafilm alatt hallható zene a “Testvér, elég a szolgaságból!”, amely itt meghallgatható. A nyilas hatalomátvétel után átnevezték Hungarista Győzelmi Indulóra.

Az induló szövege:

Testvér, elég a szolgaságból,
Lerázzuk már a rabbilincset!
Az ősök lelke, szent halottak,
Sorunkba újra harcba jöttek.
Testvéreim, új harcra föl!
Új rendet vág ezer ököl,
Nem veszhet el több drága vér,
Miénk az ország és kenyér!

Érdemes összevetni a Horst Wessel dal szövegével. )

Nagyjából ennyit találtam róla.

Az általam beszkennelt cikk egy Képes Figyelőben jelent meg 1945-ben.

A “páter” naplója ezekkel a sorokkal zárul:

Legjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint tetteimet papírra vetettem. Ha valami mégis elkerülte volna a figyelmemet és az teherként háramlik vállaimra, megtört szívvel és megtört lélekkel ismertem el. Isten és emberek előtt mindenkitől bocsánatot kérek.

Kelt Budapesten, 1945 szeptember 6. 

P. Kun András

minoritarendi szerzetes

áldozópap”

Még abban a hónapban felakasztották. Éppen 65 éve.

(a kivégzést megnézte Fenyvessy Éva színésznő - a Hyppolit a lakáj Terkája - aki szerint borzalmas volt az akasztás, de látni akarta, “ahogy megdöglik az a féreg”)

kevés érvet tudnék a halálbüntetés mellé felsorakoztatni. itt van egy.

Source: minarik